#CSAKAZÉRTIS futok

#CSAKAZÉRTIS

Kalocsai mélypontocska - mi a helyzet azóta?

2019. június 06. - HASHTAGCSAKAZÉRTIS

 

Május 12-én a 23. Győri Sri Chinmoy Futófesztiválon jó közérzettel futottam egy maratont, életem legszebb, legkiegyensúlyozottabb futása volt. Mindent megtettem a verseny előtti időszakban, hogy ez így alakuljon, evés, ivás, edzés, alvás terén, és a befektetett munka meghozta a gyümölcsét. 

64253038_327781861454874_856532610443116544_n.jpg

A maraton utáni két edzésen soha jobban nem voltam, tele energiával, erővel. Aztán valami szétesett, gödörbe kerültem. Egyre csak lassultam, a testem totál kifáradt, minden bajom volt. Pedig még nem  jött be ekkor a dögmeleg. Nem lettem agyonterhelve, semmi ilyen jellegű probléma sem csúszott be. Az edzéseim remekül vannak felépítve, itt hiba nincs. Mégis, a jó teljesítmény után beköszöntött a mélypont. Legalábbis lelkileg így éltem meg ezt a pár hetet. 

Az edzőmmel, aki az idei debreceni maraton óta segít, koncepciót váltottunk. Idén inkább a gyorsulásra helyezzük a hangsúlyt, mintsem a maraton fölötti távokra. Azért ez nekem nagy tökönrúgás, de szinte simán átlendültem, mert én rohadtul bízom abban, amit az edzőm mond. Talán édesapám focival kapcsolatos instrukcióiban bíztam ennyire. Aki ismer közelebbről, az tudja, hogy ez a bizalom dolog nehéz ügy nálam. 

 

56301825_1802624529852763_600241707048501248_n.png

Kalocsa... Május 26-án Kalocsán jártam... 3 órás futáson... Fél órát aludtam a verseny előtti éjszakán... Nem tudtam elaludni... Nem ment... Felkavart pár érzelmi dolog és ettől kattogott az agyam rendesen..  Persze dönthettem volna úgyis, hogy nem futom meg a 3 órát. De a francért fogom feladni, ha beterveztem. Ha ilyen engedményeket tennék magamnak, akkor sehol nem tartanék az életben. Szerintem az is jó döntés, ha valaki ilyenkor inkább elengedi a versenyt. Ez a döntés mindenkinek a magánügye. 

Amikor reggel kialvatlan állapotban lefürödtem és ettem, még nem érzékeltem az energiahiányt annyira. Engem legalábbis mindig a verseny elején vág nyakon a fáradtság okozta erős fájdalom (amennyiben nem alszom ki magam). Sajnos ez már nem az első kialvatlan futásom, hanem a harmadik. A rajtnál már éreztem, hogy b@zmeg..... Mi lesz itt? Ilyenkor nagyokat káromkodom... Aztán ettől megkönnyebbülök és továbblépek... Azért azt érzékeltem, hogy itt Kalocsán túlélésre fogok menni, lassú leszek, fáradt leszek, fájni fog, nem kicsit, hanem nagyon, de az edzőm által megadott pulzustartományon belül kell futnom, ez van, ez a feladat. Hát ez nagyjából sikerült is, de ilyen lassú tököm tudja mikor voltam. Szinte cammogtam. Nagyon mérges voltam magamra. Elsősorban magamra.

Kalocsán kipróbáltam a kókuszvizet. Két körönként ittam. Váltva vizet és kókuszvizet ittam. Az utolsó órában pedig két alkalommal kólát is. A kóla érdekes dolog. Nem szabad belőle sokat innom, mert annál jobban kívánom akkor, és a hasam megtelik vele és csak bugyog, de nem jön ki. Ettől viszont zavar a mozgásban, mert nyom. A víz és a kókuszvíz nem csinál ilyet. Hozzá kell tennem, hogy a kókuszvíz langyos pisi ízű volt, szóval ha nincs versenyen jég, akkor arról mostmár gondoskodnom kell, mert a teljesítményemre abszolút kihat a melegben a jég hiánya vagy ottléte. A 3 órában banánt ettem, óránként egyet. Ha éhes maradtam, ropiztam. Óránként egy elektrolit kapszulát vettem be. Így frissítettem. A futás után fél sárgadinnyét ettem. Nehezebb dolgot csak kb két órával később tudtam enni. Ilyenkor még nem kívánom a kaját. 

És hogy megy mostanság a futás? Hajnalban könnyebben és gyorsabban, tűző napon nehezebben és lassabban. Este fél liter vizet behűtök és így az egyik adag vizem kellemes friss lesz a hajnali futáson is. Viszek langyos vizet is, hogy nyakon, fejen és csuklón locsoljam magam. Még hajnalban is olyan meleg van, hogy izzadok rendesen. Muszáj hűteni a testem. Edzés előtt, még akkor is, ha csak egy órásak a futások, beszedek egy elektrolit kapszulát. Az izzadás miatt kimegy sok cucc (ásványi anyagok) a szervezetből, azt pótlom ezzel.

Az edzőm elég őszinte ember. Én meg átgondolom, amit mond. Ebből kifolyólag a korinthoszos verseny 80 km-es távjának pápát intettem idén, és átneveztem a 40 km-es távra. Ez a nyolcvanas lett volna idén a fő versenyem. Kicsit fáj, de az eszemre hallgatva valóban nincs még értelme ilyen hosszút futni. Úgy látszik, komolyodom. Eddig csak a távra mentem rá, de ha a legtávolabbi célomat tekintem, ahhoz a versenyhez bizony előbb gyorsulni kell (nem beszélve az állóképességről és a figyelem-koncentrációról). Szóval, szalutáltam a korinthosz 80-nak és még egyet szalutáltam a korinthosz 40-nek. 

56350801_417596882384992_5362417877674622976_n.jpg

Azon is gondolkodom ám, hogy minden távnak megvan a maga szépsége és kihívása. Mindegyik távban meg lehet találni a feladatot. Például egyre jobban izgat a 10 és a 20 km-es táv szép, dinamikus megfutása is, majd ősszel, hogyha bejön a hűvös. A maraton szerintem egy-két év múlva lesz olyan tempós, mint amit el szeretnék érni, tényleg idő kell a fejlődéshez, nem úgy van az, hogy minden siker egyből jön. De igazából nem lehet ezt megjósolni. Én nem tudom azt sem, milyen futó lesz belőlem. Fürge, lassú, átlagos? Nem tudom. Én csak azt tudom, hogy nagyon de nagyon akarom azt a hosszútávú célt, amit a fejembe vettem, és ezért a célért mindent megteszek. 

Izgat most ez a gyorsulásosdi, örömömet lelem a heti edzésekben, tempós futásokban éppúgy, mint egy hosszabb futásban. Szeretném túllépni az eddigi határaimat, fejlődni akarok, magamhoz képest fejlődni. Hosszú út ez, minél több hét vagy hónap telik el, annál inkább látom, milyen messze még az a várva várt verseny, de nem érdekel, csinálom a napi edzéseket, normálisan eszem, iszom, igyekszem többet aludni és előbb-utóbb majd célba érek. 

Két és fél hete edzői segítséggel erősítek. Hamarosan írok arról, ki is ez a csodaemberke, aki remekül egészíti ki a futóedzéseimet lelkiismeretes munkájával, erősítős edzésterveivel, tanácsaival. 

Pár hét múlva egy új témám is lesz, alig várom, hogy írhassak róla. 

Addig is futok és futok és futok... és nem mondtam még? Hát futok.... 

 62463326_370641660467399_8829605264744251392_n.png

Csakazértis!

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hashtag-csakazertis.blog.hu/api/trackback/id/tr9414881708

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása