#CSAKAZÉRTIS futok

#CSAKAZÉRTIS

Hol vagy, belső béke? Huss innen, bűn! - futóedzés nélküli 4 napom

2019. június 27. - HASHTAGCSAKAZÉRTIS

Szoktam olyat játszani - ha ez nevezhető játéknak-, hogy a hét főbűn közül kiválasztom azt, amely a jelenemben a legjobban megkísért engem. Ilyen pajkos mókázással leginkább akkor töltöm el az esti óráimat vagy üres tízperceimet, amikor a lelkem mélyén rohadtul érzem, hogy mindenhájjal megkent disznó vagyok. Node aki esetleg nem tudja fejből a hét főbűnt, annak most leírom ide: Falánkság - Tunyaság - Paráznaság - Gőg (avagy dicsekvés ) - Harag - Irigység - Kapzsiság. 
65311434_2338600773089356_8568434578421710848_n.jpg

Ebből azért simán ki tudtam hármat vagy négyet választani, de az egyik, na az különösen piszkálódik az én hófehér, tiszta lelkemmel. 

Hogy jön ez ide? Ide, ehhez a futóbloghoz? Miért nem írom le, hogy hány kilométert futottam és milyen gyorsan? Azért nem írom le, mert tök másodlagos és egyébként sem futottam a héten egy centimétert sem, mert múlt héten becsípődött egy ideg a bal lábamban és hét elején még a csatabugyimat sem tudtam fél lábon fölhúzni magamra, nemhogy futni, maximum a férjemet és az edzőmet húztam föl az olykor kibuggyanó hisztijeimmel. Szegények... Sajnálom őket ilyenkor és utólag mindig elpirulok szégyenemben... Még jó, hogy sport közben, verseny alatt, edzések során Terminátorként viselkedem, nem Ophéliázom. 

Múlt vasárnap felismertem, nem hazudtam tovább magamnak: nem fogok futni egy-két napig. Itt még azért bizakodtam abban, hogy hamar lecseng ez a becsípődés. 

Hétfő: ezt a napot könnyen viseltem, hiszen ez a szent pihenőnap. Ilyenkor nincs futás, nincs erősítés. A testem megpihen, regenerálódik. 

Kedd: előző este még bepróbálkoztam, hogy egy lassú futást esetleg nem-e lehetne-e..... Ehhh, nem lehetett hogy ott b@ssza meg a kutya.... A keddi napom szörnyű volt. Elengedtem a futást, betartottam a kényszerpihit, de mit mondjak? Hiányzott a futás. Azt gondolom, ha a csecsemőnek kimarad egy evés, eléggé izgatott és ideges lesz. Kábé így éreztem magam kedden. (juhhhúúúú harag, egyik főbűn..... )

Futás helyett kirakatokat néztem gondolatban, és sóvárogva tekintettem a nike sportmodelljeire, ah, mikor leszek én ilyen izmos? ( huhúúúú irigység, egyik főbűn..... )

65640439_339706253589679_3073059326605131776_n_masolata.jpg

Szerda: fájt a lábam, edzés nuku. Sajnos olyan ember vagyok, ezt 42 év távlatából látom már tisztán, hogy akkor fordulok Istenhez vagy nevezzük bárminek, akár egy tökéletes szabályrendszernek is hívhatjuk őt, szóval akkor fordulok Istenhez, akkor kezdek igazán hinni és befelé figyelni, amikor bajban vagyok. Amikor seggre esem, és forró a homok alattam. Olyan ember vagyok, aki, ha padlóra küldi magát vagy más padlóra rúg, én előbb-utóbb biztosan felállok. Az azonban mostmár zavar, hogy a hitrendszeremet csak akkor ápolom, ha bajban érzem magam. Ez önzőség. Zavar. Szerdán erre jutottam. Ha igazán fejlődni szeretnék, akkor nemcsak a forró homokba rugdalt Anikónak kell ápolnia a kapcsolatát Istennel, hanem a kiegyensúlyozott Anikónak is. Amikor jól megy a futás, amikor majd gyorsulok, amikor majd még jobb és jobb lesz az állóképességem, amikor ezek az egyéni kisebb vagy nagyobb sikerek jönnek, akkor is szeretnék meditálni, hinni, kapcsolatot tartani Istennel. (tyűha....tunyaság, egyik főbűn..... )

Amikor ez az alábbi fotó készült a sérülés előtti héten, éppen jól ment a futás:  

65251782_440661059849666_6688729153346207744_n.jpg

A kisfiam és a lányom velem voltak, ők készítették a fényképet. Tűzött a nap, szél nem fújt, dögmeleg volt. Nem tudtam hajnalban futni, ezért 11 körül kezdtem meg az edzést. A hét legnehezebb edzése volt. Bemelegítés után többször kellett gyorsan és viszonylag hosszabbakat futnom, közte rövid pihenőkkel. Azt hittem, elájulok vagy nem is tudom. Számomra nehéz edzés volt, amellett, hogy élveztem. A lányom látta a fejemen, hogy ez most nagy erőfeszítéssel járó edzés, rendes volt, hogy vigyázott a fiamra, ahelyett, hogy a saját kis életét élte volna. Hálás vagyok érte. Az edzést megcsináltam, ahogy elő volt írva. Örültem neki, és ezen a napon keresztet vetettem az edzés végén. Sosem csináltam még ilyet. Ösztönösen jött a mozdulat. Hálás voltam. Nem is tudom, talán Istennek. Talán azért vetettem keresztet. 

És erről beszélek, erről a kapcsolatról. Szerdán arra jutottam, hogy sűrűbben, napi szinten szeretnék ellazulni, koncentrálni, meditálni, hálámat kifejezni Istennek azért, hogy élhetek, futhatok, ihatok, ehetek kedvemre, hogy vannak gyerekeim, férjem, hogy van végre saját házunk, hogy van egy legjobb barátnőm és vannak barátaink, akikre számíthatunk ha baj van, és sorolhatnám. 

Csütörtök: ma a Tarot kártya Válaszutak vagy ahogyan a legtöbbször nevezik: A Szerelmes lapjára koncentrálok rá. Én jobban szeretem a Válaszutak lapjának hívni, mert ez a lap választási lehetőségekről szól nemcsak a szerelem terén, hanem az élet bármely más területén előforduló döntéshelyzetekről is. 

A Tarot kártya remek meditációs eszköz, én jóslásra sosem használtam, inkább az adott kártyán található szimbólumokra koncentrálok rá.

65707104_668731750267194_7016379804492496896_n.jpg

A Válaszutak lapjának az értelmezése röviden: két dolog (kapcsolat, döntés, stb)  közül választhatok. Az egyik választási lehetőség által szép, izgalmas, kecsegtető, könnyen megszerezhető dologhoz juthatok, de belül ez a dolog bizony rothadt  (a képen az arany ruhás hölgy szimbolizálja ezt a felszínen gyönyörű és izgalmas dolgot, a háta mögött lévő fekete alak a belső értéktelenséget, mondhatni rothadót, hamisat fejezi ki). A másik választási lehetőség egy nehezebb, rögösebb út, nem azonnal jövő siker, ugyanakkor belül gyönyörű, igazán értékes, fényességes tökély (lásd: kék és piros színű ruhában ácsorgó hölgy). A középen álló alak esetünkben én vagyok, akinek választani kell. Nincs harmadik út. Vagy ez, vagy az. Fölül az a repkedő kölök, az ott Ámor, aki a nyilával hamarosan fenéken lő, esetünkben engem. 

A Válaszutak lapját belehelyezve a futással kapcsolatos dolgaimba: két út között őrlődtem, és hoztam végül nem olyan régen egy döntést. 2 évig az ultratávok megfutása csábított, vette el az eszemet. Túl hamar kezdtem hosszú távokat futni, de csábított az arany ruhába bújt vágyam, nem is tudom már pontosan, miért akartam ennyire idő előtt, azonnal megfutni ezeket a hosszú távokat... A fekete alak a lassulás és türelmetlenség szimbóluma volt esetemben.

Szerencsére végül a számomra nehezebb utat választottam: a sok kitartással, gyakorlással járó,okosan és ésszerűen felépített edzéseket. Az út elején járok persze. De azért örülök, hogy végül jó döntést hoztam.

A Mitikus Tarot című könyv erről a lapról azt írja, hogy "minden döntésünk saját belső értékrendünket tükrözi, az emberek, akikkel találkozunk, saját belső világunk visszatükröződései" (szerzők: Juliet Sharman-Burke és Liz Greene). A fönti kép Dr. Kazanlár Aminollah Emil Tarot mester, festőművész, egykori Mesterem munkája. A Tanár úr tíz éven át dolgozott a kis és nagy Arkánumok, a 78 Tarot lap megfestésén. 

65534850_542522752947522_2234003535089893376_n.jpg

 

Mind a futásba, mind a kapcsolataimba sok energiát kell raknom. A futásban ösztönösen tudom, hogy annyi eredmény jön, amennyit belerakok az edzésekbe. Itt az ideje ezt a tudást mondjuk a kapcsolataimba is beletenni újra, hiszen annyira lesz jó a viszonyom a férjemmel, a gyerekeimmel, a barátaimmal és az ismerőseimmel, amennyi energiát ( jó energiát ) beleteszek. 

Én úgy érzem, az a jó futó, aki nemcsak gyors ( engem ez a gyorsaság egyszerűen hidegen hagy a lelkem mélyén), hanem tisztalelkű ember. A futás a 21. században olyan meditációs eszköz lehet, mint a Tarot, az asztrológia vagy éppen valakinek a festés, kötés, horgolás, a zene, a tánc.... Ez az én véleményem, én így érzem. 

 

Sri Chinmoy Bölcsessége c. könyvből két rész ragadott meg ebben a 4 napban: 

A Belső Béke: ..."A legnagyobb szerencsétlenség, ami emberi lényt érhet, ha elveszíti belső békéjét. Nincs az a külső erő, amely képes lenne megfosztani tőle. Saját gondolatai, saját tettei azok, amik megfoszthatják tőle." ..."Abban bízni, hogy spiritualitás és meditáció nélkül megtaláljuk a békét, annyi, mint a sivatagban vizet remélni.".... És most jön a lényeg: ..."Csak akkor lesz békénk, ha végleg felhagyunk azzal, hogy másokat kritizáljunk." ....."minél mélyebbre merülünk, annál nyilvánvalóbbá válik számunkra, hogy mások tökéletlenségei a mi saját tökéletlenségeink csak más testben és elmében."...

A Bűn: ..."a bűn egyfajta tökéletlenség vagy tudatlanság. Nem szükségszerűen valami rossz, undorító vagy megérinthetetlen dolog.".... "Mindaddig, amíg tudatlanságban vagy, teszel helytelen dolgokat, követsz el bűnt."... "Az ember csak úgy szabadíthatja meg magát a bűntől, ha segítségül hívja Isten állandó kegyelmét."

 

 És a lábam hogy van? Szerencsére a pihenéstől javul. Én nem tudom, mi az Isten nyila lőtt belém, de esküszöm fegyelmezettebb lettem. Pihenek, mert azt mondták pihenjek. Amíg pihenek, addig pedig ilyesmiken járatom az agyam, mint amikről írtam itt össze-vissza. 

Amikor az ember ennyire függővé válik, vagyis inkább azt mondom, ennyire szeret sportolni, mint mondjuk én, akkor nehéz kibírni mozgás nélkül a napokat. Vasárnap óta nem futottam, és olyan érzésem van, mintha évek óta nem húztam volna futócipőt a lábamra. 

Most a gyerekekkel itthon vagyok, az idő lelassult. Nem tudok mást tenni, mint várok és nyújtok, és nyújtok. Legalább meglesz az angol spárga is nemsokára. Ha nem nyújtok és nem futok, akkor a meggy után cseresznyét magozok és a mélyhűtőbe teszem, hogy legyen mit innom ősszel és télen futás után. 

65318858_359029504800638_7064631150722940928_n.jpg

Aztán kapálok is. A paradicsom, cukkini és kis apró diófák körül szedem ki a dudvát, hogy szépen fejlődjön minden. 

65439710_358325194870701_3748265697780695040_n.jpg

A fiúk elültettek 6 db diómagoncot még tavasszal. Mind kinőtt, ahogy a fotón láthatjátok. Reménykedünk abban, hogy mind a hat diófácska megmarad majd a télen, közülük kettőt itt hagyunk az eredeti helyen, a többit tavasszal átültetjük a kertünk egy másik zugába. Rettentő fontos a faültetés manapság, a felmelegedés enyhítése,  a környezetszennyezés tompítása, az élővilágnak való lakhely biztosítása miatt. 

 

Tegnapelőtt késő délután pár percig feküdtem az ágyban és egy suhanó gondolat azt mondta: abba kéne hagyni a futást...

65193049_406698269934563_5692892250774700032_n.jpg

A gondolat továbbsuhant... de a mondat ittmaradt velem... feküdtem az ágyban, érzések nélkül... ridegen... a férjem itthon volt, egyszer csak benézett rám... azt mondtam neki, lehet, hogy abba kéne hagyni... ezt a futást... semmi értelme... semmi... 

Furcsa ez a pár nap kihagyás... Az idő megnyúlt... kitágult... a nap nem 24 óra számomra... egy nap ezer óra, talán annál is több... a felhők lassan haladnak az égen... a víz lassan folyik a locsolócsőből... csak a rukkolám növekszik gyorsan... minden más lassan, szörnyen lassan mozdul...

A férjem szerint végig kéne vinnem a futást, legalább a nagy célomig... nem kéretődzésből mondtam neki ezt az abbahagyást... tényleg átsuhant ez a gondolat tegnap... talán elfáradtam... nem fizikálisan, inkább érzelmileg... nehéz dolgok voltak itt az elmúlt 3, főleg 1 hónapban... talán lélekben kiégtem... 

Azt mondtam a férjemnek, a nagy célom lehet, hogy még 6-7 év... addig sokat kell még futnom... azt mondta, illene befejeznem, amit elkezdtem... Na ja... 

Ma lesz az első fél órás laza futásom, megnézhetem, hogy van a lábam. Nem hagyom abba. Egyszer már voltak ilyen abbahagyós gondolataim, tél elején... Minden nap kirugdostam magam a hidegbe, és amikor már utcán voltam, és felvettem a ritmust, nem bántam meg... Elmúlt az abbahagyós gondolat akkor is. Jól tettem, hogy nem hagytam abba.

Most kicsit macerásabb... sokkal macerásabb... Körözök, körözök ott a pályán... nem tudom... 

Mennyi egymásnak ellentmondó gondolat... abbahagyom nem hagyom gondolatok... Már sosem bírnám ki futás nélkül... Pulzuskontroll nélkül... Körözős versenyek nélkül... Szúnyogcsípés valagba futás nélkül... Esőben taposok a salakpályán futás nélkül... Jól sikerülős Sri Chinmoy versenyek nélkül... Olykor mélypontos és kialvatlan, de csakazértis megcsinálom futóversenyek nélkül... Hajnali, két számmal nagyobb shortban mert úgy kényelmes bár nem szexi futások nélkül...

65107452_566630343867657_1831338015943819264_n.jpg

Ma fogok egy seprűt és kisöpröm ezt az "abbahagyom a futást" gondolatot a fejemből. Csakazértis!

 

A blogbejegyzésben említett szerzők ill. könyv: 

www.srichinmoy.hu ( idézetek a Sri Chinmoy bölcsessége című könyvből, kiadó: Madal Bal Kft., fordította: Gerő Emese, második, átszerkesztett kiadás ) 

www.kazanlar.hu  ( Kazanlár Tarot magyar nyelven: az első magyar 78 lapos tarot kártyák egyike )

Juliet Sharman-Burke - Liz Greene: Mitikus Tarot 

A bejegyzés trackback címe:

https://hashtag-csakazertis.blog.hu/api/trackback/id/tr7014914636

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása