#CSAKAZÉRTIS futok

#CSAKAZÉRTIS

Vizsgáljuk meg közelebbről ezt a két hetet

2019. február 10. - HASHTAGCSAKAZÉRTIS

 

52011344_2242909815740580_556962004506509312_n.jpgElég hasznos dolognak tartom naplót vezetni a futásokról, akkor is, ha nincs tétje az edzéseknek, hanem csak úgy, szerelemből futkorászik az ember. Ezáltal felismerhető lesz a túledzettség vagy éppen a lustálkodás - ki melyik irányba hajlamos kilengeni. 

A tavalyi évet Mag Erika edző (kiváló ultrafutó, többek között a tavalyi Spartathlon sikeres teljesítője) segítségével csináltam végig, és sok hasznos dolgot tanultam tőle. A TrainingPeaks-be töltöm fel a futásaimat, így pontosan látom mikor, mennyi idő alatt, hol és mekkora távot futottam, és milyen pulzussal. Idén ismét szerelemből futok különböző okok miatt, most egy időre hanyagolom a pulzusmérőt, de azért a légzés alapján valamennyire érzem már azt, hogy körülbebül milyen zónában futok. 

A január 27. vasárnapi dunakeszis Yours Truly közösségi futás utáni két hetem a következőképpen alakult:

Január 28. és 29-én pihentem két napot, ez Balázs futóbarátom hatása, aki sokszor az élő lelkiismeretem és kedvesen károgja bele a messengerbe, hogy már megint széthajtodmagad, majdmeglásdmileszavége... és hasonló szép dolgokat kapok tőle. Szeretem őt, sokkal okosabb és racionalistább futó nálam, hosszabb ideje nyomja az ipart, mint én, szóval érdemes rá hallgatni. Éppen ezért szeretem, ha olykor károg, mert igaza van. Na, ezért hagytam ki az 50km-es futás után két napot. Hogy pihentessem a testem. 

Meghökkenve nézem a következő négy napot, amit végig edzettem (ez most csak a futás): 74 km sikeredett bele a négy napba. A hét utolsó napján szerettem volna 26 kilométert futni, de bazira elaludtam hajnalban, napközben pedig fergeteges takarításba fogtam bele, hiszen a január egy hányadék volt minden téren, és most úgy éreztem, muszáj a pillanatba visszadolgozni magam, és bizony rendet rakni. Amolyan nagyobb, szebb rendet. Szóval, a takarítás kiütötte a 26-ost, de nem bánom. Azonban egy mércét állítottam fel magamnak, hogy ne legyen már olyan egyszerű: minden hónapban minimum 400 kilométert kell futnom. Vagyis átlag heti 100 km az alap. De mivel ez a hét 74-re sikeredett, ezt most továbbgörgetem a következő hetekre.

Február 4-10 között 109 km lett a végeredmény, és a TP-n látható, hogy túledzettem magam, hiszen a hét nap alatt hatszor futottam. Elég lett volna ötször futni, de ugye be kell hozni azt a mínusz 26 kilométert, ami múlt hétről lemaradt. 

A túledzésnek lassulás az eredménye, ezt hozzá kell tennem. Mondjuk ez most nagyon nem érdekel, mert élvezem a futást, jól megy, nem érdekel ez a fene gyorsulás. Ugyanakkor ott lebeg a szemeim előtt a Korinthosz-os 80 km-es verseny, oda föl kell szívnom magam, szóval okosabban fogom majd csinálni a jövőben.

A hét dolgozósan telt, nyújtottam, táncoltam is a pincében minden egyéb mellett, és a hét nagy híre az is, hogy huszadikától újra klasszikus balett órákra fogok járni, nemcsak itthon gyakorlok. Vannak terveim, ötleteim, és szeretném ott folytatni az életemet, ahol huszonévvel ezelőtt a családom abbahagyatta velem. Előadóművész akartam lenni, keverni a táncot, a színészetet, ez tetszett, de inkább a kamera mögé terelgettek, arra hivatkozva, hogy abból majd jobban meg fogok élni (lófaszt, nem így lett a hülye elveim miatt). 52532772_306242123415504_5763332351539019776_n.jpg

Izgatottan várom a balett órákat, heti kétszer fogok járni, és szerencsésnek érzem magamat, mert találtam olyan időpontokat, amelyek nem ütik a gyereknevelés és a férjem munkaidejét. A balett keresztedzésnek is jó lesz a futás mellé, gyönyörű alkatot, izmot és tartást ad az embernek. 

A mai, a héten utolsó futásom során egy autós elkezdett szórakozni velem a parkban, ahol futok. Majdnem elütött, mielőtt az orrom előtt leparkolt csikorogva. Aztán kiszállt az autóból fütyörészve és férfiasan elégedetten, valószínűleg úgy érezte, ettől ő most nagyon kemény csávó, én meg nagyon felhúztam magam. Annyira, hogy egy kilométer teljesen kiesett. Végül néhány, az autója előtt és az autóján készített fotóval kompenzáltam a baromságát, így elengedtem a feszkót és megbocsájtottam a hülyéjének. Íme a képek: 

51732400_248509886051556_3789087261690167296_n_2.jpgItt éppen az autója előtt hasizmozok párat a betonon fekve. 

51567879_830914610585725_9188838124678021120_n.jpgEz az igazi csakazértis vendetta: levettem a büdös hoka cipőmet és ráhelyeztem az autóra, majd lefotóztam. Szinte semmi nem látszik, azonban nagyon jólesett. Később vettem észre, hogy az autó mögött pár méterrel ott állt a fazon és két másik kedves emberrel beszélgetett, miközben engem bámultak, arra gondolván, mi a fészkes fenét csinálok...

51654908_2261124497283859_2610679464098529280_n_1.jpgÉn is meglepődtem azon, hogy ők néznek, hogy én mit nézek. 

Így telt ez a két hét, kajákról most nem írok, de a beígért menü is hamarosan el fog készülni, csak a macskám gallyra vágta a gépemet, amin mindenem mentve volt, szóval még dolgozom az ügyön.

#csakazértis #balett #futás 

A bejegyzés trackback címe:

https://hashtag-csakazertis.blog.hu/api/trackback/id/tr714619490

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása